Wikipédia címkéhez tartozó bejegyzések

Nagyvárad

Nagyvárad története a Wikipedián

Hozzászólás

Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Magnowaradinum, jiddisül גרויסווארדיין) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján. Korábban Bihar vármegye központja volt. A település a régió legnagyobb városa. A lakosság 24,5%-a magyar.

Nagyvárad (Oradea, Großwardein)
Nagyvárad központja.JPG
A városháza a Sebes-Körös partján
Nagyvárad címere
Nagyvárad címere		 Nagyvárad zászlaja
Nagyvárad zászlaja
Közigazgatás
Ország Románia Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang megyei jogú város
Polgármester Ilie Bolojan (2008-tól)
Irányítószám 41 0xxx
Körzethívószám +40 (0)x59
Népesség
Népesség 206 614 fő (2002)] +/-
Magyar lakosság 56 985
Földrajzi adatok
Terület 125,56 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Nagyvárad (Románia)

Nagyvárad
Nagyvárad
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 4′ k. h. 21° 56′

Fekvése

 

A Sebes-Körös partjain és a váradi dombságok alatt fekvő városon át fut Románia legfontosabb útvonala, az E60-as út (Bécset a Fekete-tengerrel köti össze), amely összeköttetést nyújt Budapesttel (250 km), illetve több romániai várossal: Kolozsvár(152 km), Marosvásárhely (250 km), Brassó (400 km), Bukarest (595 km). A város a tervezett észak-erdélyi autópályától is csupán 15 km-re található.

 

Története

 

Neve a régi magyar várad (= kis vár) főnévből ered. A nagy előtag Kisvárdátólkülönbözteti meg. Már a 11. században földvár állott itt. Monostorát I. (Szent) Lászlókirály alapította. A mai vár helyén épült 1083 és 1095 között, és László ide telepítette a bihari püspökséget. 1095-ben ide temették a királyt, sírja 1192-től zarándokhely lett.

 

1241-ben a tatárok megostromolták, és nagy harc után április 15-én elfoglalták. A tatárdúlást Rogerius spalatói püspök, váradi főesperes Carmen Miserabile (Siralmas ének) című munkájában írja le. (Rogériusz nevét ma városrész viseli.)

 

Ads not by this site
1390. május 20-án a királyi pár: Mária és Zsigmond jelenlétében állították fel Szent László király aranyozott lovasszobrát a székesegyház elé. A szobrot a Kolozsvári-testvérek készítették Czudar János váradi püspök megrendelésére. Itt volt kanonokJanus Pannonius, püspök Vitéz János1445 és 1465 között, várkapitány Rhédey Ferencés fia, aki erdélyi fejedelem lett. 1474-ben Ali szendrői bég serege fosztotta ki a várost, de a várat bevenni nem tudta. Ezután várát megerősítették.

 

Nagyvárad vára

 

1514-ben a parasztsereg hiába ostromolta. 1538-ban itt kötött békét I. Ferdinánd ésSzapolyai János. 1556-ban János Zsigmond vezére, Varkoch Tamás ostromolta és bevette. Az ostrom során a város és a vár csaknem teljesen elpusztult. 1598-ban a törökeredmény nélkül ostromolta. 1613. október 27-én a közelben ölték meg Báthory Gáborerdélyi fejedelmet. 1660. június 6-án itt halt meg a szászfenesi csatában halálos sebet kapott II. Rákóczi György fejedelem. Ez év július 14-én Ali pasa vette ostrom alá ésaugusztus 28-án elfoglalta. 1664-ben Rákóczi László megkísérelte Várad felszabadítását, 1689-ben Bádeni Lajos őrgróf ostromolta eredménytelenül. Közben1685. október 15-én itt fogatta el a váradi pasa Thökölyt, akinek ezzel maradék tekintélye is elveszett, 1686. február 1-jén már hiába fogadta nagy pompával a pasa. 1692-benSigbert Heister tábornagy szabadította fel a várost.

 

Új székesegyháza 1752 és 1779 között épült. A vár ma is áll, igen leromlott állapotban van. A kommunista uralom évtizedeiben a román hatóságok mindent elkövettek annak érdekében, hogy a magyar múltra utaló emlékeket megsemmisítsék, meghamisítsák, illetve elrejtsék. Így lett az enyészet martalékává a vár is. A pusztulásra ítélt vár elé magas tömbházakat emeltek, hogy az érdeklődők és kíváncsi szemek elől elrejtsék.

 

A 20. század elején a magyar kulturális élet egyik legjelentősebb központja volt, Ady Endre költő „Pece-parti Párizsnak” nevezte.

 

Itt születtek 

 

 

Itt éltek 

 

  • Itt volt püspök esztergomi érsekké kinevezéséig Vitéz János (1445-1465).
  • Itt volt kanonok Janus Pannonius, aki itt alkotta Búcsú Váradtól címmel az első, magyar földön született humanista remekművet.
  • Az 1760-as évek elején itt alkotott Michael Haydn (1732–1806) zeneszerző,Joseph Haydn fivére.
  • Itt élt és alkotott Mezey Lajos (1820–1880) festő és fényképész, Szinyei Merse Pál első mestere.
  • Néhány évig itt élt Bémer László (1784–1862) megyés püspök.
  • Itt végezte jogi tanulmányait Szacsvay Imre, a Függetlenségi Nyilatkozat egyik aláírója. A mártírhalált szenvedett nemzeti hős Körös-parti bronzszobrát – melyet Margó Ede készített – 1907. március 15-én avatták fel.
  • A Premontrei Főgimnáziumban harminchárom évig tanított matematikát és fizikát Károly Iréneusz József (1854. március 6. – 1929. március 13.) fizikus, tanár, városatya, premontrei kanonok, a drótnélküli távíró egyik feltalálója, Nagyvárad egyik legkiemelkedőbb tudósa.
  • 1900 januárjától 1903 októberéig itt élt és alkotott Ady Endre költő.
  • Itt tanított 1908 és 1911 között Juhász Gyula költő. 1943. március 7-én emléktáblát avattak tiszteletére a Pázmány Péter Premontrei Főgimnázium (ma Mihai Eminescu Főgimnázium) épületében.
  • Az első világháború alatt fotóműtermet üzemeltetett a városban Miklós Jutka,A Holnap című antológia egyetlen női alkotója.
  • A Magyar Királyi Honvéd Hadapródiskolában tanult Kalmár Pál dalénekes, aSzomorú vasárnap első előadója.
  • 1949 és 1961 között a Nagyváradi Állami Színházban játszott Kovács Apollónia népdalénekesnő, színésznő.
  • Horváth Imre (1906 – 1993), költő, itt is halt meg.

Nagyvárad történelmi városrészei

Forgalmas utcarészlet a Szent László templommal

Várad régen közigazgatásilag négy városból állt: Várad-Újváros, Várad-Olaszi, Várad-Váralja és Várad-Velence. (Elnevezésük eredete szempontjából Újváros és Váralja beszélő neveket visel, Olaszi és Velence pedig a 12. század folyamán az ott nagy számban megtelepedett vallon lakosság után kapta nevét.) Mind a négy városnak külön közigazgatási hatósága és külön földesura volt. Például Várad-Újvároson a földesúri hatóság jogait a káptalan, Várad-Olasziban pedig a magyar királyi kamarai kincstár gyakorolta.
A forrásokban már a 13. század folyamán említett települések lényegében előzőleg is egy várost alkottak, de a török kiűzése után erőszakkal szétszakították őket. Hogy e helyzetet megszüntessék (és a választókerületeket megállapítsák), a „négy Várad” közössége 1848 áprilisában kérelemmel fordult a népképviseleti országgyűléshez, amelyben „kérik magukat elöbbeni egységükbe s a megyei hatóságoktól független önállásukba visszahelyeztetni”. Ekkorra tehető hazánk többi, úgynevezett központi városának egyesülése is. Nagyvárad összevonását jogilag mégis sokáig nem sikerült elismertetni, végül az 1872-ben létrejövő korszerű közigazgatási rendszer tett pontot az ügyre.

Építészeti remekek, műemlékek

A magyar római-katolikus püspöki palota. Visszaszolgáltatásához több mint 15 évre volt szükség…

A Fekete Sas Palota

  • Vár. Az 1241-es tatárjáráskor Várad teljesen elpusztult. A várat e tragikus eseményt követően Vincze püspök állította helyre. 1570–1596 között épült Várad új vára az olasz késő reneszánsz szellemében. 1613–1629 között,Bethlen Gábor korában Várad várának új építési szakasza kezdődik, 1618-ban a vár megerősítéséhez a templom köveit is felhasználják.
  • Magyar római katolikus püspöki (barokk) palota. Építését Patachich Ádám püspöksége alatt, 1761-ben kezdték el, 1777-ben fejezték be. Tervezője Hillebrandt, kivitelezője Neumann. Főbejáratával szemben található a Tóth István által készített Szent László bronzszobor, amelyet Schlauch Lőrincbíboros szentelt fel 1893. szeptember 10-én. A szobor, az őt körülvevő négy oroszlánnal együtt eredetileg a város főterén állott, ahonnan a román uralom beálltával el kellett menekíteni.
  • Római katolikus székesegyház, Erdély és Románia legnagyobb barokk temploma.
  • Kanonok-sor. Klasszicista beütésű barokk stílusban épült 1760–1875 között.
  • Fekete Sas palota, 1907–1909 között épült Komor Marcell és Jakab Dezsőtervei alapján, Sztarill Ferenc kivitelezésében. A szálloda 1908. november 1-jén nyílt meg. A palota helyén állott a Sas fogadó, melynek termében 1798. augusztus 26-án tartották az első magyar hivatásos színielőadást. E jeles eseményt egy, az egykori Sas fogadó faláról lekerült és a palota Kossuth utca felőli erkélyén elhelyezett márványtábla is megörökítette, amelyet az épület1980-as években történt felújításakor eltüntettek és azóta sem került elő. Szövege: „E városban ez epületben a színpadról elhangzott első magyar szó emlékére, 1798. augusztus 26-1898. augusztus 26. Hálás kegyelettel az utókor iránt, a Szigligeti-Társaság kezdeményezésére Nagyvárad város közönsége.”
  • Városháza.
  • Állami Színház (eredetileg Szigligeti Ede nevét viselte), 1899–1900 között Ferdinand Fellner és Hermann Helmer osztrák műépítészek tervei alapján Rimanóczy Kálmán, Guttman József és Rendes Vilmos nagyváradi építészek építették. Előtte Szigligeti Ede mellszobra,Margó Ede alkotása, melyet 1912-ben állítottak a színház elé. A szobrot 1923 nyarán a román hatóság a Schlauch-kertbe száműzte, helyére Mária román királyné szobrát állították, és csak 1940-ben került vissza eredeti helyére. 1948 őszén mint Nagyváradi Állami Magyar Színház kezdi el első évadát. 1955. november 26-tól román tagozat is működik az egykori magyar színház épületében.
  • Apolló palota (Fő, ma Republicii utca 12. szám), 1912–1914 között építették, elsőként ebbe az épületbe vezették be a központi fűtést1913 novemberében. Érdemes a bérház kapuján bemenni, csodálatos egykori -igaz, ma már nem működó – felvonót láthatunk.
  • Stern palota. Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján épült a Vágó fivérek irányítása alatt, 1908–1909 között.
  • Pénzügyi palota. Az eklektikus építészet jellegzetes alkotása 1895-ben épült.
  • Nemzeti (volt Osztrák-Magyar) Bank épülete
  • Ullmann palota (1913), Löbl Ferenc tervei alapján.
  • Moskovits palota.
  • Görög katolikus püspöki palota. Ifj. Rimanóczy Kálmán tervei alapján épült 1903-ban.
  • Ady Endre emlékmúzeum. 1955-ben nyílt meg, igazgatója Tabéry Géza író volt.
  • A várost gyönyörű barokk épületek gazdagítják.
  • A szecesszió jegyében született épületek híresek.

Parkok

  • December 1. park (az egykori Széna tér helyén található), itt áll 1959-től a román katona szobra.
  • Petőfi Sándor park (az egykori Schlauch-kert, a római katolikus püspöki palota közvetlen szomszédságában, a kommunista érát követően itt kapott helyet Petőfi Sándor, József Attila és Bethlen Gábor fejedelem szobra.
  • az egykori Rhédey-kert, ma Bălcescu park; a jelentős kiterjedésű területet gróf Rhédey Lajos, Bihar vármegye egykori főispánja adományozta a városnak, része a jelenlegi állatkert területe is; a “hálás” utókor az állatkert területén található Rhédey kápolnát, ahol a mecénás gróf és felesége nyugszanak hosszú évekig istállóként használta, jelenleg – felújítva – Nagyvárad egyik nevezetessége, érdemes felkeresni)
  • Bunyitay liget (a kommunista érában Munkásliget, most Bratianu park)
  • Magnólia park, a város Rogériusz negyedében
Forrás és információ : hu.wikipedia.org