A szokásos módon a nagyváradiak a magyar állami ünnep után több virágkocsit nézhetnek meg Nagyváradon augusztus 21-én,melyeket a Debreceni Virágkarneválról hoznak el. Az ” Ablak Európára ” programsorozat nagyon népszerű lett a városunkban.
Kattintson a linkre!
Néhány fotót teszek közzé a személyes archívumból. Talán emlékeztet a régi központra is!
Kattintson a linkre!
Nagyvárad a Városháza tornyából nézve.Fokozatosan haladunk felfelé.Csodálatos panoráma tárul elénk.A fotók 2019 augusztus 21-én készültek.
Mindkét beadványukra kaptak választ az Országos Találmány és Védjegyhivataltól (OSIM) a Szent László Napok nevének és logójának levédésével kapcsolatban – tájékoztatta lapunkat Zatykó Gyula főszervező.
Nagyváradon tavaly szervezte meg a Szent László Napokat első alkalommal a Szent László Egyesület, majd „az történt, hogy az RMDSZ is megpróbálta levédetni a mi szellemi termékünket” – mondta Zatykó Gyula. Az RMDSZ korábban, a szervező egyesület valamivel később fordult az OSIM-hoz, ők azonban két beadványt is eljutattak a védjegyhivatalhoz. Az első beadványban a Szent László Napok elnevezés levédését kérték, a másikban pedig fellebbeztek a z RMDSZ beadványa ellen, és mindkettőre választ is kaptak, a második tegnapelőtt érkezett meg jogászukhoz.
A név bejegyzését feltételesen, de elutasította a védjegyhivatal, mondván, hogy a szentek nevét nem lehet levédeni, mondta Zatykó Gyula, bár mint hozzátette, ezt az érvelést nem tartják helytállónak, részben mert ők nem egy szent, hanem a rendezvény nevét akarják levédeni, aminek része a Szent László elnevezés, részben azért, mert tudnak például olyan őrző-védő kft.-ről, melynek elnevezésében szerepel Szent György neve. A főszervező azt is hozzátette, az RMDSZ is elutasító választ kapott, az OSIM honlapján mindkét levél olvasható. A Szent László Egyesületnek egyébként 90 napja van a fellebbezésre a döntés ellen.
A Szent László Napok ugyanakkor az egyesület szellemi terméke a védjegyhivatal szerint, tájékoztatott Zatykó Gyula a második válasz tartalmáról. „Ez erkölcsi elégtétel is, hiszen az RMDSZ el akarta lopni a szellemi terméküket” – tette hozzá.
A Szent László Napokat idén is megszervezik, június 26–29. között, és remélik, az RMDSZ nem szervez hasonló rendezvényt erre az időszakra. „Ez nem a mi rendezvényünk lesz, hanem a nagyváradiaké” – zárta szavait a főszervező, aki hozzátette: olyasmit szeretnének adni a közösségnek, amire mindenki büszke lehet.
Forrás : reggeliujsag.ro
Úgy tűnik, beszáll a nagyváradi önkormányzat a 2014-es Szent László Napok szervezésébe, derült ki azon a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyet Ovidiu Mureşan alpolgármester és Mircea Oaie, a városháza kulturális osztályának igazgatója tartott. A sajtótájékoztatót az alpolgármester azért hívta össze, hogy összegezzék a 2013-ban Nagyváradon megtartott kulturális rendezvényeket, illetve vázolják a 2014-re tervezetteket.
Nagyon sokan dolgoztak Nagyváradon a Cootex szövetkezetben.Darabont József régi fotói a Facebookon felidézik a múltat.Ezt írja : “Az átadástól kezdve az új ruhagyár alkalmazottja voltam több mint 30 évig…”
Teljes album : facebook.comAkkoriban úgymond, ha kedvem volt, elindultam fényképezni. Mindig volt egy eltervezett városrész, utca, épület, esemény, stb. amit végigfényképeztem. Nem művészi fényképeknek szántam: dokumentumnak. Mindig készült egy totálkép, majd jöttek a részletek.
A nem egy alkalommal készült filmeket egyszerre hívtuk elő, így a napra pontos dátum már nem rekonstruálható, de az évszám az biztos. A filmkockák többségéről nem készült papírkép. Amiről mégis, hát… azok ilyen állapotba kerültek. A saját dobozukban tárolt filmek jobb állapotban vannak. Nem dobtam ki őket, habár senkit nem érdekel a környezetemben.
Most pedig közzéteszek egy pár megsárgult képet. Ezt is csak a hajdani város hangulata kedvéért… Nincsenek sorrendbe téve. Sétálgassunk megváltozott városunkban… – írja a szerző , Darabont József
Forrás : facebook.com
Váradvideó.ro Nagyvárad első videó portálja. Nagyszerű kezdeményezés a nagyváradiak számára,mert sok nagyváradi és megyei eseményről tudósít.
Webcim : http://www.varadvideo.ro/
Nagyvárad hivatalos honlapja sok információt tartalmaz a nagyváradi lakosságnak.Információk talál a Városháza programjairól és a város vezetők fogadóóráiról.Fontos az ,hogy ügyintézést online formában is lehetővé teszi magyar nyelven ‘
Webcim : oradea.ro
Fizesse ki adóját online
Ellenőrizze le kérései helyzetét
Küldje el és ellenőrizze online
Itt megtalálja a megfelelő nyomtatványokat
Tervezze meg a házassági időpontját
Személyigazolvány kérése
Válasszon nyelvet
Piata Unirii, nr. 1, 410100, Oradea0040 259 437 000primarie@oradea.roElérhetőség
Részlet a könyvből: Nagyvárad, (Oradea, Grosswardein) Bihar megye székhelye, Románia nyugati részén, a Sebes-Körös mindkét partján ….
Bővebb információ : antikvarium.hu
1997– április 28-án, a Varadinum keretében mutatták be Dukrét Géza és Péter I. Zoltán Nagyvárad – városismertető című füzetét.Forrás : varad.ro
Dukrét Géza-Péter I. Zoltán Nagyváradi városismertetőjét Szilágyi Aladár méltatta. A bizottság saját kiadványa az 1997-ben megjelent Nagyvárad városismertető Péter I. Zoltán és Dukrét Géza munkája.Forrás : udvardy.adatbank.transindex.ro
Diósadi Ady Endre, teljes nevén: Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője. A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgetik. Költészetének témái az emberi lét minden jelentős területére kiterjednek. Hazafi és forradalmár, példamutató magyar és európai. A szerelemről vagy a szülőföldjéről írt versei éppoly lényeges kifejezései az emberi létnek, mint a szabadság, az egyenlőség, a hit vagy a mulandóság kérdéseiről írott költeményei.
A partiumi Érmindszenten született egy elszegényedett nemesi családban. Édesapja diósadi Ady Lőrinc (1851–1929), kisparaszti gazdálkodó, édesanyja tiszaeszlári Pásztor Mária (1858–1937), református lelkipásztorok leszármazottja volt. Egy nővére (Ilona, aki még egyéves kora előtt meghalt) és egy öccse volt, Ady Lajos (1881–1940), aki magyar-latin szakos tanárként ábrándos nyelvészkedéssel nevüket Ond vezér nevéből eredeztette.
1899 végén Nagyváradra ment, ahol gazdag kulturális élet volt ekkor. 1900 január elején a kormánypárti Szabadságnak lett a belső munkatársa: ekkor ez volt Nagyvárad legtekintélyesebb és anyagilag legerősebb lapja. A társadalmi igazságtalanságról és a munkásnyomorról írt kritikus cikke 1901. április 22-én jelent meg a Friss Újságban Egy kis séta címmel, amely azonban világnézeti ellenszenvet gerjeszt ellene lapjánál, így május 23-ától a lapversenytárs Nagyváradi Napló kötelékébe lépett. Jó újságíróvá vált, magyar prózai stílusa itt fejlődött ki. Új verskötetet is kiadott 1903-ban Még egyszer címen, azonban ez is komolyabb visszhang nélkül maradt. Ady Nagyváradon bohém éjszakai életet élt, amelyben Halász Lajos és Szűts Dezső voltak állandó partnerei. Ehhez a városhoz kötődik az a végzetes szerelmi viszony is, amelynek következtében először elkapta a szifiliszt: erről a Mihályi Rozália csókja című novellájában ír.
Életében az áttörést 1903 augusztusa hozta el: ekkor ismerkedett meg Diósyné Brüll Adéllal, egy Nagyváradról elszármazott gazdag férjes asszonnyal, aki ekkor Párizsban élt és látogatóba jött haza. Léda (Ady így nevezte őt el) lett a múzsája; az ugyanebben az évben megjelent Még egyszer című kötetében „A könnyek asszonya” című költeményt már ő ihlette. Lírai kibontakozásában Léda iránti szerelme és nála tett párizsi látogatásai segítették. A Léda-kapcsolat 9 évig tartott: 1903–1912-ig. Léda 1907-ben halott lánygyermeket hozott világra, vélhetőleg a költőtől. Kapcsolatuk 1912-re teljesen megromlott: Ady a Nyugatban publikált Elbocsátó szép üzenet című versével végleg szakított Lédával.
1908-ban Nagyváradon A Holnap nevű irodalmi csoport egyik alapítója volt. Egy antológiát jelentettek meg Ady költeményeivel, valamint Babits Mihály, Balázs Béla, Dutka Ákos, Emőd Tamás, Juhász Gyula, Miklós Jutka műveivel. Ezeket a verseket rosszallással és értetlenséggel fogadták. A Nyugat kétségtelenül a magyar irodalom legfontosabb folyóirata, melynek Ady nemcsak szerkesztője volt, hanem szimbóluma is. Mivel a Nyugatban nem jelentek meg politikai cikkek, írt más lapokba is (például: Népszava, Világ). Keményen kritizálta a politikai helyzetet. Nem volt ínyére a vezető pártok nacionalizmusa, bírálta a szociáldemokraták antinacionalizmusát is; látta mennyire maradt el Magyarország a fejlett országok után, de rámutatott a nyugati országok fogyatékosságaira is. 1914-ben találkozott az akkor 20 éves Boncza Bertával, akivel 1911 óta levelezett. Berta első levelét egy svájci intézetből írta Adynak. 1915. március 27-én a lány apjának (Boncza Miklós, neje: törökfalvi Török Berta) beleegyezése nélkül összeházasodtak. Verseiben Csinszkának nevezte Bertát.Esküvői tanúik Vészi József és Ignotus-Veigelsberg Hugó voltak. Az őszirózsás forradalom után megalakult népköztársaság a forradalmi versei miatt megpróbálta kisajátítani, saját költőjének tekinteni. Ady ettől igyekezett elhatárolni magát, noha harcos híve volt a polgári radikálisoknak, és „vezérének” nevezte Jászi Oszkárt. A Tisza-gyilkosság után szélütést kapott, ettől kezdve beszéde szaggatottá vált, de elméje tiszta maradt. Élete utolsó heteiben súlyos beteg volt, tüdőgyulladással küzdött: a Liget Szanatóriumban halt meg 1919. január 27-én, 41 évesen. Temetése január 29-én volt: koporsóját a Nemzeti Múzeum előcsarnokában ravatalozták fel, ahol Kunfi Zsigmond, Móricz Zsigmond, Vincze Sándor, Babits Mihály, Karinthy Frigyes, Pikler Gyula, Bíró Lajos, Jászi Oszkár, Kernstok Károly, Schöpflin Aladár és sok más közéleti személyiség mellett több ezren rótták le kegyeletüket és búcsúztatták, majd kísérték utolsó útjára fedetlen fővel, a Múzeum körúton és a Rákóczi úton át a Kerepesi temetőig.
Ady Endre a modern magyar sajtótörténetnek is az egyik kiemelkedő alakja. „Újságíró-volta egyáltalán nem véletlenszerű. Ő nem úgy került a sajtóhoz, mint Petőfi (…) költői tehetségének jutalmaképp, és hogy megélhetéséről valamiképp gondoskodjanak. Ady előbb volt jó újságíró, mint jó költő, és mindvégig megőrizte újságíró természetét” – írta róla Szerb Antal. Ady a nagyváradi Napló munkatársa volt, és itt, a szerkesztőségben ismerkedett meg szerelmével, Lédával. Párizsból visszatért Nagyváradra s így szólította Váradot: Olyan gyönyörűszép Nagyvárad, mint egy kis Pece-parti Párizs.
Teljes cikk hu.wikipedia.org
Ady Endre cikke : transylvaniatop10.com
EgyVáradi Blogja 