Berger Dániel szesz és élesztő-gyára
BergerDániel szesz- és sajtolt élesztő gyárát 1850 körül Berger Sámuel alapította.
Janky és társa franczia cognac-gyára
Janky és Társa francia cognac-gyára 1894-ben keletkezett. Az alapítók Janky József és Rimanóczy Kálmán voltak. Cognacon kívül rumot is gyárt, de különlegességét a borból lepárolt cognac képezi.
A Léderer és Kálmán-féle szeszgyár.
A Léderer és Kálmán-féle szeszgyár és finomító részvénytársaságot 1857-ben Kálmán Ferencz és Léderer Antal alapították. Mint részvénytársaság azonban csak 1888. óta működik.
Jászay Mari “Elektra”-előadása a Rhédey-kertben állított nyílt, görög színpadon
1897-ben Leszkay András társulatával folyt le az a nevezetes Elektra előadás, mikor Jászai Mari a Rhédey-kertben, nyílt, görög színpadon, az óriási köröndben úgy mutatta be a tragédiát, mint az az ókorban, görög színpadon volt szokás
Légszeszgyár
Nagyváradon 1872. évben létesült légszeszgyár, mely Nagyváradot világítási célra és kismértékben ipari célokra is légszesszel látja el és melléktermék gyanánt coaxot és kátrányt termel.
Részlet Félix-fürdőből
Közel szomszédságában van a vele egy idő óta ismert és a jászóvári premontrei rend birtokában levő Félix-fürdő. Szintén egyike a legrégibb fürdőknek, de fellendülése 1885-ben kezdődött, a midőn teljesen új alakot öltött.
Részlet Püspökfürdőből
A Szt.László vagy az u. n. Püspök-fürdő, Hájó község határán, a Somlyó-hegy alján terül el.A Szt.-László-fürdő egyike a legrégebben ismert hazai fürdőknek.
Részlet a Ferencz József huszárlaktanyából.
Magyar királyi hadsereg használatában van
Részlet a Nagy-Piacz-térről
Körülépített terei közül terjedelemre az első helyet kétségkívül a Nagyvásártér foglalja el
A sporttér
A Rhédey-kerthez közelében sportolásra alkalmas sporttér
Schlauch Lőrincz
Szaniszló püspök szobra Nagyváradon
Szaniszló Ferenc püspök egész alakos bronzszobrát a székesegyház előtt Tóth István alkotta és 1896-ban avatták fel.Forrás : hu.wikipedia.org
Szigligeti Ede szülőháza
Szülővárosa a házat, melyben született, díszes emléktáblával jelölte meg s halhatatlan költőjéről nevezte el fényes új színházát is.
A nagyváradi pályaház
A nagyváradi pályaudvar alapkövét 1857. május 27-én tették le, I. Ferenc József császár és felesége, Erzsébet királyné jelenlétében.Az első vonat Nagyváradra Püspökladány irányából futott be 1858. április 22-én.Forrás : varad.ro